Molnár Zoltán és Molnár Fanni iszonyatosan sietett a Mecsek Rallye gyorsasági szakaszain, ennek köszönhették, hogy otthon tudták tartani az abszolút értékelés ezüstérmét, a P12-es géposztály elsőségét, Fanni pedig az U25-ös navigátorok közt lett a legjobb. Molnár Zoltánnal beszélgettünk.
A 20-as szám jegyében vágtatok neki a Mecsek Rallye-nak egy 20 éves autóval, egy 20 éves navigátorral és részedről 20 éves tapasztalattal. Mit vártatok tőle? Hogyan készültetek rá?
Nagyon nagy elvárásokat nem támasztottunk magunkkal szemben, de megpróbáltuk alaposan felmérni a helyzetünket, hogy el tudjuk helyezni magunkat a mezőnyben. Úgy voltunk vele, hogy itthon a tudásunk legjavát adva szeretnénk versenyezni, viszont csak kettő darab új gumit tudtunk venni, hátulra már csak három versenyt futott, használt gumik jutottak, abból főztünk, amink volt. Ismerjük a mecseki aszfaltot, tudtuk, hogy a pályák enni fogják erősen a gumikat, emiatt nem vártunk magunktól nagyon nagy csodákat, de nem feltartott kézzel álltunk oda a rajtvonalhoz. Megpróbáltunk összeállítani egy viszonylag jó itinert, igyekeztünk viszonylag jó autóbeállítást alkalmazni, és vártuk a versenyt.
Azt gondolom, hogy sikerült összerakni azt a jó beállítást, meg a kiváló itinert, hiszen folyamatosan ott voltatok Faltusz Dávidék nyomában, kétszer egy keresztben félbe vágott hajszál választott el titeket a szakaszgyőzelemtől, ötször pedig másodikak lettetek. Mennyire volt kemény nektek ez a nap, mennyire volt hajtós, hogy éreztétek magatokat?
Az Árpádtetőkön én csináltam a butaságokat, mert már fölfele úgy jöttem, hogy életre-halára nyomtam a gázt, de tudtam, hogy annyival gyengébb az autónk, hogy nekünk fölfele nagyon-nagyon sietve kell autózni, nem spórolhatunk. Nyilván lefelé már inkább lendületből autóztunk, ahogy leértünk Orfűre, a visszafordítókban már nem volt gumink, elfogytunk a legvégére. Mi ezeket a gyorsokat tudtuk volna bőven nyerni, de annyira túlmelegedtek a gumik a visszafordítókban, hogy esélyünk nem volt rá, hogy valamit csináljunk. Örültünk, hogy úton maradtunk. Nagyon-nagyon ügyesek voltak Dálvidék, szívből gratulálunk, nagyon-nagyon megérdemlik a győzelmet fantasztikus teljesítményt nyújtottak. Övék a jövő, egy kiváló, fiatal párosról van szó, úgyhogy nekik muszáj jól menni. Az Alsómocsolád erdős részét azt tudtuk, hogy jól fogjuk megcsinálni. Sajnos a széles részén Kisvaszar után ugyanaz a gondunk támadt, mint Sátán, a Diósgyő Rallye-n. A magas tempós kanyaroknál iszonyatosan lobogtunk, pedig még egy kicsit próbáltunk is állítani az autón, sőt a szervizben tovább finomítottunk még valamennyit a beállításokon, de nem mertünk sokat tekergetni rajta, nehogy elrontsuk az alapokat, mert a sima úton akkor nem lett volna annyira jó a C2, mint amennyire jó lett. Az első Pécsváradunk az hibátlan volt, a másodiknál már előtte, az etapon gondunk adódott, éreztük, hogy a kuplung, nem emel ki kellően. Sajnos a beíróban már le kellett fullasztani az autót. Megbeszéltük Fannival, hogy odagurulunk a rajthoz, 59-re berántjuk sebességbe és úgy fogunk elrajtolni. Sajnos a terv nem jött be, mert lefulladt a motor, úgyhogy önindítóval kellett elindulni, emiatt több másodpercet otthagytunk, mire úgy elkapta, hogy kidolgozta a benzint és elkezdtünk tényleg menni. Szégyenkezni valónk nincs, boldogan tudtunk versenyezni és tudtunk a verseny végén is mosolyogni. Fanni egy őrült. Mikor már a margókon voltunk, még akkor is mindig kérdezte, hogy apukám nem emelsz ugye bele? Íjj, mondom gyerekek, hát itt nagy baj lesz, de ő nem fél. Én már jobban félek, mint ő. Büszke vagyok rá, hogy Diósgyőr után ismét ő lett a legeredményesebb 25 év alatti navigátor a mezőnyben. Egy igazi őrült, nem normális ez a gyerek.
Valahonnan örökölte…
Az előfordulhat mondjuk…
Elégedettek voltatok? Folytatás?
A P12-ben jól állunk, két futam után van két győzelmünk ezzel és a Mecsek Rallye-val is elégedettek lehetünk szerintem. Ha jól számolom, akkor az összetettben másodikak vagyunk Faltusz Dávidék mögött a bajnokságban. Ott leszünk a következő ORB2-es futamon is, megpróbálunk menni a bajnokságért, de ez konyhapénzből nem egyszerű. Tudjuk, hogy futamonként két gumival nem lehet elmenni bajnoki címért versenyezni, de megpróbáljuk a lehetetlent, igyekszünk gyorsan menni. Székesfehérvárra szerettem volna visszamenni, mert ott 2024-ben indultam életemben először és nagyon tetszett. Nem tudjuk egyelőre, hogy mi lesz helyette, és azt sem, hogy mikor, de nevezni fogunk. Lehet csak Győrben találkozunk legközelebb, ha addig máshol nem, akkor ott fogjuk felvenni a kesztyűt, az ellenfelekkel és megyünk.
Rallye2.hu/ORB2.hu – Salánki Gábor
