A HunGarian Baján sorozatban már másodszor került megrendezésre a Women’s Conference. Évről évre egyre több női résztvevője van a tereprallye versenyeknek – akár pilóta akár navigátor oldalról -, ez alól pedig az idei HunGarian Baja sem volt kivétel, ahol 10 hölgy induló mérettette meg magát: Magdalena Zajac, Ilka Minor, Molnár Gabriella, Németh Pálma, Hári Kati, Hári Veronika, Kollár Dorottya, Bartha Barbara, Győri Zita, Csányi Kata.
A női versenyzőkre egy különleges díj is várt a verseny végén: az Anomalia Paris jóvoltából a nemzeti és FIA mezőnyében induló, legelőkelőbb helyen célba ért versenyző egy exkluzív parfümmel lett gazdagabb.
Az FIA indulók között az SSV kategória győztes párosának navigátora, Ilka Minor nyerte el a díjat, aki Hamed Al Wahaibi oldalán összetettben a 4. helyen ért célba. Az M1 Flotta Magyar Tereprallye Országos Bajnokság mezőnyében Németh Pálma vehette át a parfümöt, aki édesapja, Németh Norbert oldalán a T4Nat kategóriában a 2. helyet szerezte meg.
A női sajtótájékoztatón a versenyen rajthoz álló hölgyversenyzők közül hatan beavattak minket a tereprallye kulisszatitkaiba és azt is elárulták, mi az, ami sosem hiányozhat a táskájukból egy verseny során.
Magdalena Zajac – a HunGarian Baja egyetlen női pilótája
„Nagyon nagy öröm számomra, hogy egyre több női versenyző van terepraliban. Ez a sport tele van izgalommal, adrenalinnal, ha egyszer elkezded, nem tudod abba hagyni. A legnagyobb kihívást nekem az Abu Dhabi Desert Challengen a végtelen dűnesor jelentette…Amikor több ezer dűnén kell átvezetni, az nagyon nehéz és ijesztő. Én személy szerint nem látok lényeges különbséget férfi és női indulók között, ugyanazokkal a kihívásokkal kell megküzdenünk – talán nekünk nőknek kicsit finomabban a stílusunk… Igaz az sosem hátrány, ha egy erős navigátort találsz magad mellé. A fiatal női versenyzőknek, akik szeretnének bekerülni a terepraliba, az első nagy probléma, amivel szembesülniük kell az a pénz…ez egy nagyon-nagyon drága sport. De vannak támogató programok, amikkel közelebb lehet kerülni a célhoz, illetve szponzorok bevonásával is lehetséges a versenyzés.”
Mi az a két dolog, ami biztosan nem hiányozhat a táskádból egy tereprallye versenyen? – Mindig van nálam ajakápoló, a másikra pedig nem vagyok büszke, de a cigaretta.
Bartha Barbara, navigátor
„2010-ben ismerkedtem meg Kéry Szilveszterrel és ő tanított be a navigátori szerepkörbe. Nagyjából 5 évvel később indultunk először együtt tereprallye futamon és 2018-tól versenyzünk Can-Am-mel. Navigátorként állandóan beszélek, ezért folyamatosan hidratálnom kell. Sokat iszom, emiatt sűrűn kell mosdóba járnom, azonban a verseny alatti szoros menetrend miatt, nem egyszerű időt találni rá. Hiszen az overál le- és visszavétele nekünk nem két másodpercet vesz igénybe. Úgy gondolom, hogy az érzékenységünkön kívül nincsen különbség köztünk és a férfi versenyzők között. Én kisgyerekkorom óta apukámmal ott voltam a szervizben, így nem okozott problémát a kerék-, alkatrészcsere sem. Nekünk nőknek az egyik nagy előnyünk a súlyunk és emiatt a pilóták sokszor szeretnek minket beültetni a navigátori ülésbe, hiszen az autó összsúlya fontos tényező egy versenyen. A sportba belevágyó fiatal lányoknak néhány dologgal tisztában kell lenniük… nagy adag elszántságra van szükség, le kell mondani a szép, hosszú körmökről, szeretni kell a port, sarat, el kell fogadni, hogy minden nap hajat kell mosni… Nincs helye a kényeskedésnek. De nagyon lehet szeretni és a szabadság, a sebesség, amit ez a sport ad, az mindenért kárpótol.”
Mi az a két dolog, ami biztosan nem hiányozhat a táskádból egy tereprallye versenyen? – Nálam az egyik legfontosabb a kézkrém – a lapozós itiner miatt -, illetve a gyógyszerek, valamint a fényvédő…és napszemüveg is mindig van nálam!
Hári Veronika, navigátor
„Édesapámon keresztül kerültem bele a terepraliba, a motorsport világa pedig már kisgyerek korom óta vonz. Miután ő csatlakozott a Garilla Racing csapatához, engem is felkaroltak és 2 évvel ezelőtt a Székesfehérvár Ralin Csató Attilával mentem először. Nagyon élvezem és szeretem ezt a sportot, remélem még sokáig folytathatom. Számomra egy tereprallye versenyen az etapok végig ülése a legnehezebb mivel, gyakran zsibbad a derekam. Amikor már pályán megyünk és zajlik a futam akkor nincs ezzel problémám, de a hosszú etap szakaszok gyilkosak tudnak lenni. Én kicsit beleszülettem a technikai oldalába is ennek a sportnak, azzal azonban tisztában vagyok, hogy nőként fizikailag vannak korlátaink. Például egy kereket lassabban tudok lecserélni, így nincs mit tenni, kondizni kell! Ha van lehetősége valakinek belekóstolni a sportba akkor mindenképpen tegye meg, azonban az biztos, hogy kényeskedésnek itt nincs helye, hiszen az se ritka, hogy a sár alól még az arcunk se látszik ki. Nagyon ajánlom mindenkinek, de belevalónak kell lenn!”
Mi az a két dolog, ami biztosan nem hiányozhat a táskádból egy tereprallye versenyen? – Én picit a hideg idők felé mennék el…Egy ujjatlan kesztyű mindig van nálam, hogy tudjam lapozni az itinert, illetve az esőruha sem hiányozhat, ami a szél, a hideg ellen is nagyon jól véd.
Győri Zita, navigátor
„Én valójában az utcáról estem be, ezelőtt még sohasem voltam tereprallye versenyen és ez lesz az első alkalom, hogy navigálok. A sógorom a Power Quad tulajdonosa és side-by-side járművek értékesítésével is foglalkozik. Szeretett volna a tereprallye utánpótlás-nevelésében is részt venni, így Garamvölgyi Zoltánnal közösen megálmodták a Power Race Kupát – egy teljesen kezdő versenyzőknek létrehozott kupa-sorozatot. És hogy első kézből tudjon erről beszámolni, mesélni, mi is rajthoz állunk. Így a nyári időszakban a hőség jelent nagy kihívást, rendkívül figyelni kell a folyadékpótlásra. Én úgy látom, hogy nincs nagy különbség női és férfi versenyzők között; műszaki átadásra való felkészülés közben figyeltem, hogy a technikai teendőket is pikk-pakk megcsinálták a lányok.
Mi az a két dolog, ami biztosan nem hiányozhat a táskádból egy tereprallye versenyen? – Napszemüveg, illetve kiskoromban kaptam édesanyámtól egy szerencsemalacot, ami mindig, mindenhol velem van.
Hári Kati, navigátor
„Férjemmel 4 évvel ezelőtt kezdtünk el terepralizni, amikor közös hobbit kerestünk. Szántó Anikóék elhívtak minket egy tesztkörre és annyira beszippantott minket ez a sport, hogy azóta már rendszeresen járunk versenyekre. A hidratálás és mosdóba járás – ahogy azt Barbi is említette – komoly logisztikát igényel, ezért napközben keveset iszom, viszont így ezt a nap végén pótolni kell. Nem látok szignifikáns eltérést női és férfi versenyzők között, igaz nálunk a fizikai munkákban én annyira nem veszek részt. Nekem nem kell kereket, szíjat cserélnem – ezeknél a teendőknél csak a szerszámokat adom, rakosgatom inkább csak asszisztálok. Ha valakinek megtetszik a sport és van lehetősége rá, hogy kipróbálja, csak olyan mellé üljön be, akiben megbízik. De ha talál ilyet, próbálja ki, mert olyan adrenalinnal jár, amit mindenkinek meg kéne tapasztalnia.”
Mi az a két dolog, ami biztosan nem hiányozhat a táskádból egy tereprallye versenyen? – Vicces, mert mindig én csomagolok a versenyekre, de ezen még sosem gondolkodtam el… Igaza van Roninak, hogy az esőruhánál fontosabb talán nincs is, a másik nélkülözhetetlen kellék pedig a szájzsír.
Kollár Dorottya, navigátor
„Nagyon szeretem a tereprallye-t, a légkört, a társaságot. Édesapámmal versenyzem, aki nagyon támogat engem mindenben, jól összekovácsol minket a sport. Nekem egy ilyen verseny a motiváció, az év minden időszakában azt várom, hogy ismét autóba ülhessek. Rengeteg és kemény munkát igényel, de abszolút megéri. Úgy gondolom, hogy nekünk nőknek egy további előnyünk, hogy többfelé tudunk koncentrálni és talán a mi hangunkra jobban oda is figyelnek az autóban a pilóták. Akinek van lehetősége, próbálja ki, hiszen hatalmas élmény, én sosem cserélném le semmire.”
